A nagy titok a nőkről és a wckről

>
> Kislány korodban anyukád mindig elvitt a mosdóba, megtanította, hogy legelőször le kell törölni a wcdeklit wcpapírral, majd ezt követően kis darab wcpapírkákat tett a wcdekli teljes felületére.
>
> Végül megtanította: "Soha ne ülj rá a nyilvános vécékre".
>
> Ezt követően megtanította "a pózt", azaz, hogy tartsd meg az egyensúlyodat a vécé felett úgy, hogy rá se ülj és ne is érj hozzá a felületéhez.
> "A Póz" megtanulása olyan első leckék egyike egy kislány életében, amely végigkíséri őt egész hátralévő életében. De még felnőttként is nehéz megtartani amikor a húgyhólyagod a
> kidurranás határán van.
>
> Amikor el "KELL" menned vécére nyilvános helyen azzal fogsz szembesülni, hogy akkora sort kell végigállnod, mintha ott bent nem más, mint Brad Pitt várna rád. És vársz.,
> mosolyogva, kedvesen és látod ahogy a többi nő is diszkréten keresztbe teszi a lábát és a kezét, ami a hivatalos kifejezése annak, hogy "behugyozom".
>
> Végül rád kerül a sor de hirtelen megjelenik a tipikus anyuka azzal, hogy "ne haragudj, a kislányom nem bírja már tovább".
>
> Ekkor végignézed az összes többi helyiséget is, hátha nem látsz valahol lábakat.
>
> Mindegyik foglalt. Végre, valamelyik kinyílik és ráveted magad, szinte kiszeded az illetőt, aki éppen jön ki.
>
> Bemész és konstatálod, hogy a zár nem működik (sosem működik), nem baj. Rátennéd a taskád az akasztóra de nincs (sosincs), gondolod majd a kilincsre, az sincs, ezért
> szemügyre veszed a területet, lenézel a földre és látod, hogy gyanus meghatározhatatlan víz van a földön, nem mered a földre tenni, inkább a nyakadba akasztod, miközben nézed,
> hogy himbálózik alattad, nem beszélve arról, hogy szinte megfojt, mert annyira tele van, hogy alig bírod el olyan dolgokkal amiket szép lassan tettél bele, de a nagyrészét nem
> is használod, de mégis ott van hátha kelleni fog valamikor.
>
> De visszatérve az ajtóra. Mivel nem volt rajta zár, az egyetlen módja, hogy zárva tartsd az, ha az egyik kezeddel fogod, miközben a másikkal egy rántással lehúzod a bugyid és
> odateszed magad "a pózba". Micsoda megkönnyebülés!!!... Ahhhh. Végre! És akkor hirtelen érzed, ahogy a combjaid elkezdenek remegni. mert lógsz a levegőben, a lábaid
> behajlítva, a bugyid elvágja a vérkeringésedet a combjaidban, a kezed amely tartja az ajtót kinyújtva és egy 5 kilós táska a nyakadban. Nagyon szeretnél leülni, de amikor bejöttél nem
> volt időd letörölni a vécédeklit és bevonni papírral. Valószínüleg nem történne semmi, ha leülnél, de anyád szavai visszhangoznak a fejedben: "sose ülj rá a nyilvános vécékre",
> ezért úgy maradsz "a pózban" remegő lábakkal.
>
> De jaj. egy rossz kalkuláció miatt érzed ahogy egy vékony sugárban végigcsurog a pisi a fenekeden, talán a harisnyád is olyan lett!!!
>
> Egy kis szerencsével megúszod, hogy a cipődet ne érje, de hát óriási koncentrációt ígényel megtalálni a helyes "pózt".
>
> OK, próbálod elfelejteni ezt a szerencsétlenséget és inkább elkezded keresni a wcpapírt, de . a k. életbe!!!
>
> Üres, nincs papír (mindig üres)! Ekkor esdekelve könyörögsz, hogy legyen a táskádban az 5 kiló lom között egy nyomorult papírzsebkendő, de ahhoz, hogy megkeresd el kell engedned az
> ajtót. Egy pillanatra kételkedsz hátha valaki pont akkor nyit majd be, de nincs mit tenni muszáj elengedni.
>
> És persze, hogy amikor elengeded valaki belöki az ajtót, amit meg kell fékezned egy erős, gyors és nagyon határozott mozdulattal miközben kiordítod: FOOOOOOOOGLALT!!! Viszont
> ekkor megbizonyodsz, hogy mindenkihez eljutott ez az informació, aki kint várakozik, ezért az ajtót már nyugodtan elengedheted, hiszen senki nem fog újra rádtörni (ebben mi
> nők, nagyon tiszteljük egymást) és végre nyugodtan elkezdheted keresni a papírzsebkendőt. Szeretnéd mindet felhasználni, de tudod, hogy micsoda kincset érhet hasonló
> esetben, ezért elteszel egyet.Ekkor már számolod a másodperceket, hogy végre kimehess, mert rajtad a kabát, hiszen nincs akasztó, ömlik rólad a víz, őrjítő, milyen meleg tud lenni ezekben a pici helyiségekben, ráadásul ebben az erőltetett testtartásban, amiben még mindig vagy a vádlid már majdnem szétrobbant.
>
> Nem beszélve, hogy rád törték az ajtót, megfojtott a táskád, csorog az izzadság a halántékodon és a végigcsurgott lábadról.
>
> És tudod, hogy anyukád most nagyon szégyenkezne miattad, ha így látna, mert az ő feneke sosem ért hozzá egyetlen nyilvános vécéhez sem és hát valljuk be, "nem tudhatod milyen
> betegségeket lehet összeszedni egy ilyen helyen"... már teljesen ki vagy merülve, amire felállsz, nem érzed a lábaidat sem, gyorsan magadra húzod a ruhádat és lehúzod a wc-t.
> Ezután átmész a kézmosóba. Minden tiszta víz, nem engedheted el a táskádat, a válladra helyezed. Nem tudod, hogy működik a csap, olyan sok fajta szenzoros csap van manapság és addig
> érintgeted amíg egy hajszálvékony hideg vízsugár meg nem jelenik. Gyorsan beszappanozod a kezed, megmosod egy olyan pózban, mintha a notre-dame-i toronyőr púposa lennél, hiszen
> nem szeretnéd, ha lecsúszna a táska a válladról. A szárítót már nem is használod, hanem gyorsan beletörlöd a gatyádba, mert ugye nem fogsz egy egész papírzsepit erre áldozni és kimész.
>
> Ha szerencséd van nem húzol magaddal egy darab papírzsebkendőt a cipődön vagy ami még rosszabb nem akadt fent a szoknyád a harisnyádban amikor fénysebességgel
> felrántottad magadra a ruhádat és kivillant a feneked. Ekkor meglátod a pasidat, aki bement a férfi vécébe, kijött és még egy újságot is volt ideje olvasgatni, míg rád várt.
>
> "Miért voltál bent ilyen sokáig?" -kérdezi az idióta.
>
> És csak ennyit válaszolsz: "Sokan voltak".
>
> Ez az oka annak, hogy a nők csapatostul mennek mindig a mosdóba, szolidaritás miatt, mert amíg bent vagy az egyik tartja a táskádat és a kabátodat, a másik az ajtót és a
> harmadik beadja a papírzsebkendőt az ajtó alatt és így sokkal gyorsabb és könnyebb megtartani a "pózt" és a méltóságodat.
>
> Köszönöm mindazoknak akik, voltatok velem mosdóban és voltatok fogasok vagy tartottátok az ajtót!!!... De ez az email minden olyan férfinak is szól aki eddig nem értette, miért mennek a nők egyszerre vécére. íme a válasz.