A puna

1.

A puna apró, szőrös kis állat. Mivel igen elterjedt, vadászok ezrei leselkednek rá!

2.

A tárgyban említett vad, a puna minden veszélyessége mellett kedves és becses állatka. Megkülönböztetünk vadász által hajszolt házipunát és bárki által szabadon vadászható vadpunát. Mindkét puna forró égöv alatt, dombos, szakadékos helyen él, fiatal korában egy kis forrás tövében lapul, és egyáltalán nem aktív. Később azonban bozót nő körülötte, ami jelzi aktiválódását és vadászatra éretté válását. A puna kifejlődési ideje 14-18 év, vadászni csak ezután szabad rá, amit azonban akkor már el is vár!

3.

Az érett puna az elhanyagolást nehezen tűri, ilyenkor gyakran megvadul, az első vadász elé odaveti magát, ami házipuna esetén a tulajdonosra vadászberkekben rossz fényt vet.

4.

Szőrméje különböző színű lehet: világos vagy sötét, szőke, barna, esetleg vörös, ritkább vagy sűrű, sőt egyes példányok különböző módon nyírják is. Általában a fekete puna a legvérmesebb.

5.

Az idős vadak prémje hullik, esztétikai és egyben vadászati értékük erősen csökken, ezért nemegyszer ők maguk próbálják kétségbeesetten fegyver elé vetni magukat. VIGYÁZAT! A magát önként fegyver elé vető punát, különösen saját házipunánkat lehetőleg mindig lőjük meg, mert könnyen bosszúállóvá válhat.

6.

A kifejlett, ápolt punának sajátságos, a legtöbb vadász által kedvelt illata van, ha a vadász megérzi, fegyverét azonnal lövésre alkalmas állapotba hozza, és haladéktalanul megkezdi a vadászatot.

7.

A kifejlett punák időnként vért köpnek, ilyenkor vadászati tilalom van rájuk.

8.

A punára szegény és gazdag vadász egyforma hévvel vadászik. A szegény vagyoni helyzetüknél fogva csak házipunát tartanak. Akiknek arra sem telik, azok alkalomadtán külön e célra berendezett punalövöldébe járnak.

9.

Hozzáértő, gyakorlott vadászok szerint a legélvezetesebb a vadpuna és más tulajdonában levő házipuna szabad területen történő becserkészése, vadászata, végül meglövése.

10.

Vadászberkekben különösen sokra tartják a fiatal, de már kifejlett példány el

ső meglövését, az ilyen vad ritkaságából, tapasztalatlanságból, valamint őrzéséből adódó becserkészésének nehézsége miatt.

11.

Nagy vadászok állítása szerint nincs 2 egyforma puna a világon.              Némelyik a hosszú becserkészést, hajszolást szereti, van, amelyikre csak nagy fegyverrel érdemes menni és akad, amelyik a mozgékony gyorstüzelőt kedveli.

12.

A szakirodalomban feljegyeztek eseteket olyan punákról, amelyektől        hosszabb ideig megvonták a megfelelő keménységű húst, vagyis nem vadásztak rájuk. Az ilyen állatok kényszerből rendszerint valamilyen műfegyverrel próbálták meglőni magukat.

13. 

A punavadászat ismeretlen vad esetén veszélyes lehet, ezért óvatos

Vadászok gumipáncéllal védekeznek, ami azonban mértékadó szakértői        vélemény szerint csökkenti a vadászat élvezetét, viszont kifejezetten ajánlott nem teljesen egészséges,

 fertőzött, vagy túl sok vadász által rendszeresen lőtt vadak esetén.

14.

A punának 1-2 lövés meg sem kottyan, sőt élvezettel tűri,                             a fegyver láttán nem

menekül el, azt bevárja, lefekszik előtte, nedves lesz és meg                      nyílik. Általában különösen kedveli a nagy kaliberű lőfegyvert és a hosszan tartó vadászatot.

15.

Fiatal vadászok egy vadászat alkalmával több lövést is leadnak, nem

ritka egy alkalommal a 3-4 lövés sem, míg az idősebb sporttársak már egy,

maximum két lövéssel is beérik.

16.

Elöregedett vadászok már annyira megbarátkoztak a punával, hogy - gyakran a megfelelő fegyver híján - nem is lőnek rá, csak cirógatják, nyalogatják